„Hiánypótló s ezzel együtt orientáló, egy konzekvens attitűdöt megvalósító jellege mit se csökkent az évek múlásával. Indulásakor a fehér foltok eltüntetésében és az alternatív modellek felrajzolásában ragadhatjuk meg jelentőségét, majd fokozatosan az új, az 1990-es évek elején és közepén pályára lépő generációk önmegfogalmazásának, artikulációjának segítségében, illetve a kortárs magyar művészet aktuális problémáinak körbejárásában, feldolgozásában vállal fontos szerepet. András Edit kifejezésével élve úgy működik, mint egy hajtómotor: mozgékonyságánál, érzékenységénél fogva a nagy hivatalos intézményeknél gyorsabban képes reagálni a művészeti élet hazai és külföldi fejleményeire s közvetíteni, animálni tudja ezeket a törekvéseket.” (Részlet Pataki Gábor művészettörténész tanulmányából.

Az ismert nonprofit kiállítóhely története 1981-ben, az országos „kisgaléria” alapítási időszakban kezdődött. Ma – az 1982-ben indult Fészek Galériával és az 1984-ben megnyílt Liget Galériával együtt – a három legrégebben működő ilyen típusú intézmény egyike.

Az Óbudai Társaskör Galéria – és 2007-ig az Óbudai Pincegaléria – három fő területen fejtette ki tevékenységét Andrási Gábor művészettörténész vezetésével. Egyrészt a rendszerváltás előtt a nyilvánossághoz nem vagy nehezen jutó művészeknek nyújtott bemutatkozási lehetőséget (Bálint Endrétől Major Jánoson át az akkor induló mai középgeneráció tagjainak). Másrészt kiemelten foglalkozott a referencia nélküli fiatal tehetségek pályára állításával, az „első tárlat” megrendezésével. Harmadrészt a művészettörténet „vakfoltjait” térképezte fel, életművek ismeretlen szegmenseit vagy éppenséggel új, váratlan fordulatait tárta a közönség elé. Ezalatt az idő alatt az éves kiállítási programba évről-évre sorozatok, átfogó koncepció köré szerveződő kurátori tárlatok is kerültek, az aktuális művészeti diskurzus helyi vonatkozásait figyelembe véve (többek között: A gondolat formái – „érzéki konceptualitás”; Vízpróba – az első hazai nemzetközi nőművészeti kiállítás-sorozat; ArtSiders – ösztönös művészetteremtés).

Ennek a három évtizedes hagyománynak megfelelően működik ma is; 2007 óta Berhidi Mária vezetésével: az induló, fiatal generációt első, bemutatkozó kiállításaikkal reprezentálja. Emellett továbbra is fontos szerep jut a közép- és az idősebb generáció művészeinek, akik legfrissebb munkáikat mutathatják be.

2000-es évektől a cseh avantgárd mestereinek budapesti megismertetése jegyében kezdte el sorozatát: Vladimír Boudník és barátai (2000), Bohuslav Reynek grafikái (2003), Josef Váchal grafikai sorozatai (2006), Josef Capek fametszetei (2010), Bohumil Hrabal kollázsai (2014), Michel Fingesten grafikái (2018).

További képek