Az óbudai Kiscelli dombon 1745-1760 között felépült barokk épületegyüttes, ami ma a Kiscelli Múzeumnak ad otthon, eredetileg a trinitárius rend kolostora volt. Az épület legjellegzetesebb része a kolostorhoz épült templom.

II. József 1783-ban elrendelte a rabváltó szerzetesrend feloszlatását, így a templombelső gazdag berendezési tárgyai elárverezésre kerültek. Az oltár ma is megcsodálható az óbudai Péter-Pál plébániatemplomban. A szentély kiemelkedő dísze volt az 1758-ban elhunyt gróf Zichy Miklós 8-9m magas síremléke, fehérmárványból kifaragott portréval, amelyet a BTM – Kiscelli Múzeum őriz.

A kincstári tulajdonba kerülés következtében a rendház volt kaszárnya, katonai kórház, katonai szerszámraktár, majd a 19. század végére üresen, elhanyagolt állapotban állt. Így vette meg a kincstártól 1911-ben Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros, aki a kor historizáló ízlésének megfelelően az épületet felújította. A tulajdonos a saját érem-, bútor-, festmény-, és halstatti régészeti leletgyűjteményét, illetve az általa gyártott bútorokat helyezte el az épületben. Az 1935-ben elhunyt Schmidt Miksa a fővárosra hagyta a kastélyt és a gyűjteményét, azzal a feltétellel, hogy a főváros múzeumot létesítsen benne, ennek következtében a Székesfővárosi Múzeum lett az épület gazdája, amely 1938-ban a Városligetiből felköltöztette várostörténeti és képzőművészeti gyűjteményét a kiscelli dombra. A II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett az épületegyüttes. 1951-ben, az újjáépítés után nyílt meg egy új, állandó kiállítás, az új működtető a Budapest Történeti Múzeum lett.

További képek