A Gázgyár négy tornyának sziluettje Óbuda egyik legjellemzőbb látképe, amely magával ragadja a szemlélőt. A 19. század végére dinamikusan növekedett a fűtőgáz iránti igény, amelyet a város meglévő gázgyárai már nem voltak képesek kielégíteni. A megoldást egy nagy kapacitású, új üzem felépítése jelentette, mely Óbudán a Duna partjára települt, ugyanis a gázgyártás alapanyagául szolgáló kőszenet uszályokon, valamint vasúttal szállították a gyárba. Az üzem 1913-ban kezdte meg működését. A II. világháború során számos bombatalálatot kapott, így az épületeket újjá kellett építeni. Az 1960-as évek végén jelentős fejlesztéseket hajtottak végre mind a kapacitások kibővítése, mind az előállított gáz energiatartalmának növelése érdekében. Ebben az időszakban azonban megkezdődött a háztartások és az ipar átállása a városi gázról a földgázra, ezért a hetvenes években már csökkent a termelés, a Gázgyár csupán a devizabevételeket is jelentő kokszgyártásból tartotta fenn magát. 1984-ben aztán végleg leállította termelését a komplexum.

Ma az egykori Gázgyár terület egy részén a „magyar Szilíciumvölgy” egy darabkáját találjuk itt: egy 21. századi ipari park, a Graphisoft Park működik itt, amelyet a világsikert aratott 3D-s építészeti szoftver fejlesztői  álmodtak ide. A Magyarországon is egyedülálló környezetben sok start-up lelt otthonra, 2 egyetem és több mint 60 biotechnológiai és informatikai fejlesztőcég működik itt.

A tornyokhoz és a lakóházakhoz kerékpáros és gyalogos vezetett túrákat szervez az egyik budapesti tematikus sétáltató cég, a Beyond Budapest.

További képek