Ha észak felé nézünk a Margit-hídról, magára vonzza tekintetünket egy háromszög alakú, környezetéből élesen kiemelkedő, sziklás csúcsú hegy. A meredek lejtőkkel határolt Nagy-Kevély gerincösvénye a maga nemében páratlan a főváros mellékén: szűk, helyenként kitett turistaútja a panorámás gerinctúrázás élményéből nyújt látványos ízelítőt.

A Kevély-hegy igazán rászolgál a nevére: büszkén „néz le” a környező, hozzá képest valóban szerényebb adottságú tájra. Nem véletlen aggatták rá a nevét. Délnyugati oldalról szemlélve szinte falként magasodik a Pilisvörösvári-árok fölé, és ezt a látványt csak tetézi bokorerdős sziklaletörése. A Pilist felépítő üledékes kőzetek, a mészkő és a dolomit hosszú rögsorozata helyenként látványos sasbércekként törnek a magasba. A Kevélyek rendkívül keskeny, különösen meredek oldalú hegytömbjének varázsát a panorámákban bővelkedő, köves ösvény adja.

Pilisborosjenőről indulva erdőben emelkedünk, hogy a teveformájú hegy két púpja közé kaptassunk. A nyeregpont egyrészt az Országos Kéktúra pecsételőhelye, másrészt igen népszerű pihenőhely a hegycsoportra látogató turisták körében. Egykor turistaház állt itt, ma sajnos csak esőbeállót találunk. Innen először a Kis-Kevély kevésbé látogatott csúcsát keressük fel: a sűrű erdőben kanyargó, helyenként kilátást is engedő ösvény végén egy kopár sziklaletörésről végigtekinthetünk a Pilis középső vonulatán. Miután visszatérünk a nyeregbe, kezdetét veszi a turistaút leglátványosabb, felejthetetlen szakasza. Kapaszkodásunkat a Nagy-Kevélyre lassítja, hogy ösvényünkön elképesztő panorámák váltják egymást, hiszen fátlan szakaszok láncolatán haladunk. A csúcsra érve pazar kilátásunk nyílik a főváros és a Budai-hegység felé, Pilisborosjenő pedig szó szerint a lábunk előtt hever. A túra végén hosszan ereszkedünk Budapest szélére, sziklagörgetegek és újabb panorámák kísérik lépteinket.

További képek